Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben többek között a friss inflációs adatról, a forint árfolyamáról, a kamatdöntésekről, a BUBOR-DKJ-vitáról és a Magyar Nemzeti Bank eredményeiről beszélgettünk Kuti Zsolttal, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójával.
A Veritas Financial alapítója, Greg Branch szerint nem kizárt, hogy az erős gazdaság miatt a Fed kamatot fog emelni, holott a piac már kamatcsökkentést vár.
Az Európai Központi Bank egyik magas rangú tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy az alacsonyabb hitelfelvételi költségek újra felélénkíthetik az euróövezet stagnáló gazdaságát, és az infláció "újra fellángolhat".
Éveken át a színfalak mögött maradtak a gazdasági kormányzaton belüli torzsalkodások, újabban viszont mind láthatóbbak a konfliktusok. Mondhatnánk, hogy az egészséges közéletnek része az eltérő felfogások ütközése, ám az utóbbi időkben tapasztaltak aligha a közélet remélt nívóemelkedésének a jelei. Inkább a helyzet lett más, mint a szerencsésebb években. 2023-as évben megtorpant a gazdasági növekedés, immár másodszorra kétszámjegyű lett az éves inflációs ráta, fontos térségi összevetésekben csúszott hátra a magyar gazdaság. Nem meglepő hát, hogy felerősödtek a kormányzaton belüli intézményes szembenállások, amelyeket élezhetnek személyes ambíciók, befolyásnövelő szándékok. Az utóbbiakat itt nem taglaljuk, azt viszont érdemes átgondolni, hogy ma, a stagflációs időszak remélhető lezárulása idején miért nő a kormányzati viták hőfoka.
Az Európai Központi Bank infláció elleni harcában nagy figyelmet fordít a bérdinamikára, a túlzott béremelkedés ugyanis inflációs kockázatot hordoz magában. Christine Lagarde elnök szerint Európában mérséklődik a bérnyomás, csakhogy ezt olyan adatokra támaszkodva állítja, amelyek nem nyilvánosak. A Commerzbank elemzői megkísérelték feltárni a bérfolyamatokat a kontinensen, és arra jutottak, hogy nem feltétlenül ennyire örömteli a helyzet.
Régóta nem látott támadásba lendültek az utóbbi napokban a forint ellen a befektetők – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos ábrakészletéből. Egyértelműen ez indokolta azt, hogy a jegybank a várakozásokkal és a korábbi kommunikációjával ellentétben mégsem gyorsított a kamatvágások tempóján. Kérdés, meddig tarthat ki a magyar deviza most kapott lendülete, hiszen az MNB-n kívül álló tényezők tartogathatnak még izgalmakat.
A valódi (előretekintő) reálkamat 2022 második féléve óta pozitív, 2023-ban extrém mértéket ért el és 2024 elején még mindig indokolatlanul magas. A kamatemelési ciklus elindítása az MNB részéről természetesen elkerülhetetlen volt az inflációs kilátások romlása miatt, azonban a 2022 októberében végrehajtott 500 bázispontos szigorítást már nem az inflációs környezet további romlása, hanem az árfolyam védelme indokolta, ami azonban jelentős gazdasági károkat okozott. Részben ez magyarázza a belső kereslet tavalyi összeomlását, a költségvetés extra kamatkiadásait illetve azt, hogy 2023-ban befagyott a teljes magyar hitelpiac.
A gazdaság fundamentális tényezői, az infláció csökkenése és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása akár nagyobb kamatcsökkentést is lehetővé tett volna, azonban az elmúlt napok pénzpiaci folyamatai óvatosságot indokoltak - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke a jegybank meglepő döntését kommentálta, mely szerint az eddigi havi ütemmel megegyező mértékben, 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentették az alapkamatot.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya 2024. január 25-én rendezte meg évadnyitó konferenciájaként az Előrejelzők Fórumát. Az elemzők a magyar gazdaság folyamatainak várható alakulását vitatták meg. Az idei infláció alakulása kapcsán az elemzői konszenzus 4-6% között van, a második félévben a gazdaság élénkülésével párhuzamosan a fogyasztói árindex enyhe növekedésére számítanak a szakértők. Az idei gazdasági növekedés 2,5-3,3%-között lehet, de annak szerkezetét tekintve már eltérőek az álláspontok. Az inflációt és a gazdasági növekedést is befolyásolhatják a költségvetési hiány leszorítására tett kormányzati erőfeszítések, a fő kérdés, hogy ez milyen szerkezetben valósulhat meg. A foglalkoztatási szint továbbra is magas marad a vállalati szféra munkaerőfelhalmozása miatt, de a feszes munkaerőpiac középtávon kedvezőtlenül hat a növekedési kilátásainkra.
Az előzetes várakozásokra kicsit rácáfolva 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Monetáris Tanács. A lépéssel egyelőre nem került tehát 10 százalék alá az irányadó kamat, erre majd februárban kerülhet sor.
Szokás szerint délután három órától online háttérbeszélgetésen indokolja majd a mai kamatdöntést Virág Barnabás. Az MNB alelnökének biztosan lesz mondanivalója, hiszen három hónap után most tűnik megint „élesnek” a döntés.
Az Európai Központi Bank egyik döntéshozója, Mario Centeno mielőbbi kamatcsökkentéseket, mivel az inflációs célok várhatóan 2025 végére teljesülnek – írja a Reuters.
A héten elsősorban jegybanki kamatdöntések uralják a hangulatot a piacokon, hiszen az MNB mellett a Fed és a Bank of England is idei első döntését ismerteti majd. Emellett érkeznek sorra az előzetes GDP-adatok, melyekkel teljes képet kapunk a 2023-as évről.
A piac már szinte biztosra veszi, hogy kedden az eddigi 75 bázispontról 100-ra gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét az MNB Monetáris Tanácsa. A múlt héten már Virág Barnabás alelnök is erős üzenetet küldött a piacnak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a fokozódó kamatvágási várakozások már eddig is megviselték a forintot, kérdés, mi lesz, ha be is váltja ezt a jegybank.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.
Az elemzői várakozásokkal összhangban emelte az irányadónak számító kamatot a török jegybank csütörtökön. A központi bank monetáris bizottsága 250 bázisponttal, 45 százalékra emelte az irányadónak számító, hétnapos repokamatot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január végével kivezeti változó kamatozású, legfeljebb 6 hónapos futamidejű betéti eszközét. A lépés illeszkedik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó, 2023 őszén indult intézkedésekhez, melyek célja a jegybanki alapkamat szerepének megerősítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése – olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az európai munkavállalók fizetésemelési követelései jelentősen késleltethetik az Európai Központi Bank korai kamatcsökkentését, amit Christine Lagarde, az EKB elnöke is kiemelt a várható kihívások között a davosi Világgazdasági Fórumon. Az euróövezeti jegybank már fenntartásait fejezte ki a bérek növekedése és azok az inflációra gyakorolt lehetséges kihatása miatt – írja a Financial Times.